Négy keréken és négy mancson

Ropinak van honlapja ahol sok mindent megtudhattok róla: http://ropikutya.hupont.hu Itt főleg egy-egy élményt szeretnénk megosztani veletek :)

HTML
Legfrissebb hozzászólások
  • Szabi: Gratulálok Ropinak az új keréklábakhoz, nagyon aranyos!
    (2016-01-16 19:19:36)
  • Ferenczi Betti: Mi lenne ha a mozgássérült aki rendszeresen utazik vonattal kaphatna egy kulcsot a lépcsőhöz???? :)
    (2015-01-17 17:59:09)
    Utazni szeretnék...
  • betti80: Hajrá Anna!

    Amiről most írtál az az esélyegyenlőség "megvalósulása" a gyakorlatban és a sérült emberek törvényben előírt azonos jogai...

    Miért kellene bárkinek bejelentenie hogy mikor és hová és melyik járművel kíván menni? (azt írtad minden vonaton adott a lehetőség a felszállásra) Csak a kerekesszékeseknek kell jelezniük előre? Vakoknak? Siketeknek? Öregeknek? Kismamáknak? Romáknak? Egyéb csoportoknak?


    (2014-10-19 09:21:37)
    Ropi CT vizsgálata
  • Dzsinbu: Szia Anna ! A lényeg az, hogy Ropi meggyógyuljon és még sok sok évet együtt tudjatok tölteni. Drukkolok és figyelem a tudósításokat.Találkoztunk réges régen amikor Gini Patrícia előtt nekem segített. Vigyázzatok magatokra: Judit
    (2014-09-02 17:29:04)
    8 év agility, 6 világbajnokság
  • Aléné Kucsera Andrea: Drága Anna!

    Sajnáljuk Rebit, mert tudjuk mennyit jelentett Neked..:-(
    Az agilityre visszatérve..:-) mi is (pontosabban Pati) nagyon várjuk már.
    Virág: szia csajszi
    (2014-02-05 21:29:25)
    Zajik az élet
  • Ákos: Bármikor nagyon szívesen Pannus! :)
    (2013-08-31 23:57:39)
    Készülünk
  • Aléné Kucsera Andrea: Zseniálisan tetszik írni, Kedves Csenki Anna!:-) Persze, hogy megért Mindenki, nem is Veled/Veletek van a baj, hanem olykor velünk.:-)Visszatérve a balatoni fuldoklós bogármentésekre, ha hiszed, ha nem mi is ugyanezt játszottuk Pacával...:-)
    (2013-08-18 21:08:02)
    Máltás tábor
  • annaropi: Köszi!Örülök, hogy tetszik:)
    (2013-01-15 12:11:58)
  • Haraszti Matyi: Nagyon szépen írsz, öröm olvasni! :)

    (2013-01-15 04:14:58)
Feedek
Megosztás

Salzburg

A Máltai Szeretett szolgálat idén Salzburgban szervezte meg a nemzetközi táborát. Ahol ismét részt vehettem. Nagyon örültem a lehetőségnek, alig vártam az utazást. Szabadság, egy hét kikapcsolódás, más emberekkel lenni. Nagy távolsági busszal mentünk, aminek nagy ablakai voltak, úgyhogy nagyon jó kilátás volt az út során. Feltettem a lábam, kényelmesen hátra dőltem és elengedtem magam. Ez már nagyon kellett. Nagyon szeretem ezt az érzést, amikor kicsit félre lehet tenni mindent és ki lehet kapcsolni. Bodza is elment nyaralni erre a hétre a nevelőgazdájához. Neki is jár egy kis szabadság néha :) Ausztriában lenyűgözött a táj. A hatalmas hegyek, völgyekben folydogáló patakok. Kristály tiszta tavak, zöld dombok között kis falvak. Nagyon tetszett. Útközben megismerkedtem segítőmmel, Boriskával, akivel nagyon jól kijöttem egész héten. Körülbelül 8-9 óra buszozás után megérkeztünk a táborba. Leszállás után egyből üdvözöltek minket, akik kijöttek segíteni, bevinni a csomagjainkat. Egy iskolába volt az egész tábor elszállásolva. Úgy 20 országból jöttek, így összesen nagyjából ötszázan voltunk. Az épület akadálymentes volt, mindkét irányba volt rámpa csinálva ahol szükséges volt. Ennyi mozgássérültnél kellett is, különben kerekesszékes dugó alakult volna ki. Mindenki száguldott jobbra-balra, regisztrálni, csomagokat bevinni az osztálytermekbe ahol elvoltunk szállásolva. Eközben sokszor megláttunk egy-egy ismerős arcot, úgyhogy volt nagy örömködés. Jó érzés, hogy két év elteltével többen is emlékeztek rám. Már éreztem, hogy nagyon jó buli lesz ez az egy hét. A külföldi ismerősökkel egyből üdvözöltük egymást, hogy „Hello, how are you?” Akivel még nem ismertük egymást azzal egyből bemutatkoztunk egymásnak. A legjobb ebben a táborban mindig, hogy mindenki nagyon közvetlen mindenkivel. Nincs semmi ódzkodás senki részéről sem. Mint egy más kis világ lenne. Mindenki mosolyog, egyből felajánlja a segítségét a másiknak, ha szükségesnek látja. Még akkor is, ha nem ismerik egymást. Ez is egy alkalom, hogy megismerkedjenek. Csak nagy segítség, ha mindketten tudnak egy közös nyelven. Mondjuk angolul. Én is többekkel beszélgettem, próbáltam beszélgetni angolul. Azért volt sok minden, amit megértettem, de még nagyon sokat kell fejlesztenem az angoltudásomat. Ez a hét most újabb löketet adott hozzá. Mert ebben a táborban tényleg mindenki szívesen beszélget mindenkivel. Szívesen megismerik egymást az emberek, amiből barátságok is születhetnek.

A héten többször sétáltunk a városban. Nagyon szép Salzburg, nagyon tetszett. A házak, a folyó, rajta a hidak. Körbe pedig a dombok és a nagy hegyek. Sajnos az időjárás nem kedvezett, mert a legtöbb napon esett az eső és elégé lehűlt a levegő. Többen megfáztak sajnos, köztük én is. Ezért több programra nem tudtam elmenni. De azért nem unatkoztam, Boriskával nagyon jól megvoltunk. Megnéztük a táborban lévő kézműves foglalkozást, beszélgettünk vagy épp aludtunk. Mert sajnos ő is megfázott. A hét egyik fő eseménye a szent mise volt, amit a bazilikában tartottak. A nyitó és a záró ünnepélyen szerencsére ott tudtam lenni. Maga a hely már megadta a hangulatot és a szertartás is nagyon szép volt. Egyik nap külön operaelőadást is szerveztek nekünk. Természetvédelmi múzeumba is ellátogattunk. Minden program nagyon jó volt, de engem sokszor legjobban a táj nyűgözött le. Azok a hatalmas gyönyörű hegyek, völgyekben patakok. Egyik nap végén nemzeti estet tartottunk. Minden ország megfőzte a nemzeti ételét és megvendégelték egymást. Nagyon sok finom, különleges ételt ettünk. Az estéket általában diszkóval zártuk. Ahol szintén nagyon jól éreztem magam. Nagyon sokat táncoltam és nagyon jól esett :) Mindenki úgy táncolt ahogy tudott. Kerekesszékben ülve vagy segítséggel felállva. Szerettem ebben a hétben, hogy mindenki mosolygott. Egyből bárki megkérdezte, hogy segíthet-e. Ha úgy látta, hogy szükséges. Mindenki bemutatkozott, akivel összetalálkoztam és elmondta, hogy honnan jött. Örülök, hogy ismét új embereket ismerhettem meg és találkozhattam a régiekkel. Remélem, még találkozunk!

Erdély

A nyaram első utazása Erdélybe vezetett méghozzá a Magyar Máltai Szeretett Szolgálat jó voltából. Illetve Mesinek köszönhetően, mert tavaly a balatoni táborban megbeszélte a szervezőkkel, hogy Annát el kell vinni Előpatakra. Így is lett. Kecskemétről indultunk máltás kis busszal. Bodza is velünk tartott. Ő is hősiesen tűrte az utat végig. Elterült a lábunknál a csomagok közt. Úgy 8-9 óra alatt értünk Sepsiszentgyörgy mellé, Előpatakra. Az odavezető út gyönyörű volt. Még nem jártam Erdélybe és már nagyon szerettem volna elmenni. Azok a hatalmas hegyek, zöld erdős dombok. Sokszor nem tudtam merre nézzek éppen, olyan szép volt a táj. A táborhely egy nagy tisztáson volt. Kis faházikókban voltunk elszállásolva. Úgyhogy valóban az a igazi tábori érzés fogott el. Nagyon kedvesen fogadtak minket a helyi emberek. Érdekes tájszólásban beszéltek. Tetszett, hogy más környezetben lehetek. Faházakban aludtunk, emeletes ágyakon. Persze én lent aludtam és a barátnőm Betti, aki elkísért erre a hétre, ő aludt fent. Fürdési lehetőség külön épületben volt. Étkezéskor pedig egy nagy fedett helyre gyűltünk. Ahol mindenkit megvárva, közösen ettünk. A tábor elején csoportokba osztottak mindenkit ahol hamar megismerkedtünk egymással. A héten különböző feladatokat kaptunk, amiket közösen oldottunk meg. Közben pedig még jobban megismertük egymást. Egyre közvetlenebbek voltunk egymással és egyre többet beszélgettünk. Erdélyben sokszor elég szélsőséges időjárás van. Egyik percben fázik, az ember másik percben pedig már égeti a nap. Az eső olyan gyorsan lecsapott, hogy csak, na. Egyik nap reggeltől estig esett az eső, szinte folyamatosan. Aznap egy nagy sátor alatt tevékenykedtünk. Pingpongoztunk, beszélgettünk és volt kutyabemutató is. Illetve a csapatunk feladatán dolgoztunk és közben jókat nevettünk. Egyre többen megtudták, hogy miket tud segíteni nekem Bodza. Meg is kértek, hogy tartsak egy kis bemutatót.

Egy város túrát is szerveztek nekünk. Kis buszokkal bevittek minket Sepsiszentgyörgyre. Nagyon szép város. Szép főtere van, árnyékos parkja és több helyen székely kapu áll a ház előtt.

A másik gyönyörű hely a Szent Anna tó. Már az odavezető erdős, kacskaringós út is nagyon szép volt. A buszokból kiszállva, rövid séta után láttuk meg a tavat. De az valami leírhatatlan. Sűrű fenyvessel körül ölelt, kristály tiszta víz. Nem tudtam betelni a látvánnyal. Letelepedtünk a parton és élveztünk a látványt. A bátrabbak megmártóztak a tóban. Én csak bokáig vállalkoztam bemenni a vízbe, mert nagyon hideg volt a víz. Egyszer körül is sétáltuk a tavat és megnéztük az ott lévő kis kápolnát is.

A táborban volt lehetőségünk lovagolni és lovas kocsizni is. Nagyon jó hangulat volt, népdalokat énekeltünk útközben. Továbbá életembe először ülhettem quad-on és száguldhattam. Esténként pedig nagy bulikat csaptunk, ahol kitáncoltuk magunkat. Nagyon jó volt megismerni új embereket és beszélgetni velük.

Camelot Integrált Nemzetközi Agility Verseny

Egy új kezdeményesből kifolyólag novemberben Győrben rendeztek egy integrált agility versenyt, ahol parafutam is volt. Ennek nagyon örültem mert Magyarországon több agility verseny is szokott lenni, de a paragility versenyzőknek csak Gyulán az évente megrendezett Medivid kupán építenek pályát. Remélem ezt a versenyt is megrendezik évente, hogy nekünk is többször legyen lehetőségünk versenyezni.

Máltai Fiatalok Party

Az elmúlt évben részese lehettem a Máltai Fiatalok Party megszervezésében. Szerettünk volna lehetőséget adni a nyári táborlakóinak, hogy évközben is találkozhassanak és szórakozhassanak együtt. Több régiókból érkeztek is a bulizni vágyók. A szervezés több mint egy félévet vett igénybe. Többek közt a megfelelő helyszínt is időbe telt megtalálni. A szervezőkkel havonta szerveztünk személyes megbeszéléseket, de közben mindenki dolgozott a saját feladatán szabadidejében. Így szépen folyamatosan alakult és végült összeállt a party.

Az estéről pedig itt lehet olvasni: http://bpfiatalok.maltai.hu/bulizzunk-egyutt-korlatok-nelkul/

Az elmúlt körülbelül félévben elmaradtam az írással. Pedig voltak történések. Most igyekszek folyamatosan beszámolni a legfontosabbakról.

Augusztus végén Csehországba autókáztunk az Agility világbajnokságra. Nagyon jól éreztük magunkat. Bodzának ez volt az első világbajnoksága. Nagyon lelkes volt a helyzettől. Úgy voltam vele, hogy nem azért megyünk, hogy már egyből fantasztikus pályát menjünk. A verseny előtt sokat edzettünk és fedett pályán is gyakoroltunk az edzőmmel. De tudtam, hogy Bodza még fiatal és rutintalan. Úgyhogy mikor egy-egy kombinációt sikerült jól megcsinálnunk a pályából akkor én már elégedett voltam. Többek közt a szlalomnak is többször nekikezdtünk egyik nap. De végül hibátlanul megcsináltuk. Az ilyen egy-egy jól megcsinált kombinációkból fogjuk összetenni az agility-t és a hibátlan pályát. Nagyon boldog volt végig, élvezte az egészet :) Ezt a videókból is láthatjátok. Ahogy mindig visszajött hozzám és kérdezte, hogy merre-merre. Imádtam :) A három  nap alatt többen is szerették volna a mezemet elkérni. Végül egy olasz versenyzővel cseréltünk mezt a VB végén :)